Benzinbefecskendezés

A karburátor ismertetését azzal fejeztük be, hogy ma már nem tudja kielégíteni az egyre szigorodó nemzetközi követelményeket, ezért a karburátort felváltotta a benzinbefecskendezés. Erre legelőször a repülőgépmotoroknál került sor, elsősorban az úszóház miatt, de már a harmincas évektől gépkocsimitirikon is kísérleteztek vele. A befecskendező rendszereket többféleképpen lehet osztályozni. Vannak közvetlen és közvetett befecskendezésűek: az előbbin a benzint a hengerbe fecskendezik be (C), az utóbbin a szívócsőbe. íitt is két lehetőség van: régebben a fojtószelep előtt (egy fecskendezővel A), később a fojtószelep és a szívószelep(ek) közé. Ezeknél is többféle megoldást alkalmaztak: minden hengerhez külön-külön közvetlenül a szívószelepekre (B), vagy azoktól kissé távolabbra, két-két hengerhez menő szívócső-szakaszba. Jelenleg a közvetlen befecskendezés a legelterjedtebb.

A benzinbececskendezés legfőbb előnyei a karburátorral szemben:

- nincs a szívócsőben jelentős szűkítés (töltési hatásfok);
- a szícócső méretezésekor nincs megkötve a konstruktőr keze (akusztikus feltöltés);
- a benzinmennyiség pontosabban szabályozható (a kompresszió növelhető, a kipufogó gáz összetétele javítható);
- minden hengerbe azonos benzinmennyiség adagolható, illetve az adag a henger pillanatnyi üzemállapotához - pl. hőmérséjletéhez - igazítható (a motorban rejlő teljesítmény jobban kiaknázható);
- nincs eljegesedési veszély;
- a motor gyorsabban reagál a pedálmozgatásra;
- kétütemű motorokban - közvetlen befecskendezés esetén - tiszta levegővel valósul meg az öblítés.

Annak idején az első benzinbefecskendezőket dízeladagolókból alakították ki, természetesen jelentős átalakításokkal (egészen más szabályozórendszert dolgoztak ki, gondoskodtak az adagoló elem kenéséről, módosították a bütyökprofilokat stb.).

Később számtalan rendszert dolgoztak ki: a tisztán mechanikus szerkezeteket kombinálták hidraulikával, pneumatikával, elektromossággal. Ma már kizárólag elektronikus szerkezeteket gyártanak, aminek a lelke egy számítógép. Ide jutnak be a különböző érzékelők és jeladók pillanatnyi információi, s innen mennek ki az utasítások a különböző végrehajtó szerkezetekhez, melyek közül természetesen a legfontosabbak a befecskendező szelepek. Ezekhez egy tápszivattyú egy elosztó csövön keresztül benzint juttat el, s a villamos áram a szükséges pillanatban nyitja, illetve zárja a szelepeket. Az alábbi rajzon a következő érzékelők láthatók: levegőmennyiség, motorhőmérséklet, kopogás, szívócső-nyomás, a benzintartályban lévő gőznyomás, lambda-szondák. Jeladók adnak tájékoztatást a gázpedál benyomottságáról, a fordulatszámról és a holtpontról.
 

Az elektronikus vezérlőegység az adatok értékelése alapján küld parancsot a befecskendező szelepekhez és a fojtószelepet állító motorhoz. De ha szükségét érzi, akkor egy szelep megnyitásával szekunder levegőt küld a kippufogó csőbe, hogy az égés tökéletes legyen.  Amikor a vezérlőegység szükségét látja, akkor a kipufogó gáz egy részét visszavezeti a szívócsőbe. Ugyancsak egy szelep nyitásával-zárásával teszi lehetővé, hogy a benzintankban fejlődő benzingőzt aktív szénen keresztül bevezesse a szívócsőbe, illetve hogy friss levegő regenerálhassa az aktív szenet.

Az elektronikus vezérlőegység természetesen nem csak a benzinbefecskendezést vezérli, hanem más feladatokat is ellát. Ezek közül legfontosabb a gyújtás vezérlése. De a meghibásodást is jelzi, s a diagnosztikai berendezésekhez csatlakozva a konkrét hiba megállapítását teszi lehetővé. Ezenkívül gondoskodik az indításgátló működéséről is.

Az alábbi rajz a megvalósított szerkezeteket szemlélteti:

Ezek közül a gázpedált mozgató mechanizmusnak a fényképét is bemutatjuk. 

A levegőmennyiség-mérőről annyit, hogy eleinte különböző mechanikus mérőket alkalmaztak, olyant, mint például a második ábra bal felső sarkában látható szárnylapátos szerkezet.

Ma első sorban a hődrótos érzékelőket alkalmazzák, ami azon az elven működik, hogy az elektromos árammal enyhén melegített "izzószál" ellenállása attól függ, hogy az áramló levegő azt mennyire hűti. Nyilván az erősebb áramlás jobban.

Katt ide:
...és egy kislazítás!