Hibrid hajtás

A hibridhajtás múltja egyidős a gépkocsiéval - olvasható egy 2006-ban megjelent könyvben*. Az utóbbi évtizedekben divatba jött a villamos hajtással való kacérkodás, de igazi áttörést a hibrid járművek értek el - egyelőre. Ma még nem lehet tudni, hogy a tisztán villamos hajtás problémái (akkumulátor, tüzelőanyag-cella) megoldódnak-e.

A kétféle motor (belsőégésű és villamos), valamint a kétféle energiatároló (hajtóanyag-tartály és akkumulátor) kombinációja jelenti a hibrid hajtást. A hat legjellegzetesebb kombináció (ami nem jelenti azt, hogy ne jelenjenek meg időről időre újabb és újabb rendszerek):

Soros kapcsolat. Az állandóan optimális üzemben járó belsőégésű motor egy generátorral áramot termel, ami egyrészt forgatja a villamos motort, ahonnan a hajtás fogaskerekes áttételen - általában, de nem mindig sebességváltón - keresztül eljut a kerekekig, másrészt tölti az akkumulátort. Szükség esetén, például emelkedőn, erős gyorsításkor a villamos motor az akkumulátorból is kaphat áramot. Előfordul, hogy kerekenként építenek be villamos motort, amikor is sebességváltóra és differenciálműre nincs szükség. A generátort a motor indítására is fel lehet használni.

 

Párhuzamos kapcsolat, melyben fordulatösszegzésről beszélhetünk. 


 

Párhuzamos kapcsolat, amire a nyomatékok összegződése a jellemző.


 

Párhuzamos kapcsolat, melyben a vonóerők összegződnek az útfelületen.


 

Kombinált rendszer: a soros rendszer továbbfejlesztett változata, mely egy tengelykapcsoló segítségével lehetővé teszi, hogy a motor közvetlenül hajtsa a kerekeket. 


 

Teljesítményelágazásos rendszer: nincs benne sebességváltó, mert a bolygómű és a villamos gépek fokozatmentes sebességváltóként működnek.

.
A hibrid rendszerek alkotóelemei külön-külön általában ismertek, mint például a bal oldali villamos motor, de a villamos gépekben új vonások mutakoznak. Legjellegzetesebb újdonság a lendítőkerék "villamosítása". Eddig is jellegzetes alkatrésze volt a (mechanikus) tengelykapcsolónak, most pedig tekercsek (és néha állandó mágnesek) beépítésével olyan villamos gép lett belőle, amely áramot tud termelni (generátorként), illetve áram bevezetésére motorként tud működni (akár a belsőégésű motor indítómotorjaként, akár vonóerő kifetése céljából). 

A látókörünk szélesítése érdekében nézzünk meg néhány fotót, néhány videót.és néhány írást.
Aki még sok mindent tudni szeretne az alternatív hajtásról, látogasson el ide! (Visszatéréshez zárja be azt az oldalt.)

* Dr. Emőd István - Tölgyesi Zoltán - Zöldy Máté: Alternatív hajtások. Maróti Könyvkiadó, 2006. 234 p.

 ...és egy kis lazítás!