Ahhoz, hogy a kormányzott kerekeket elforgathassuk, a kerék tengelyét (tengelycsonkot) egy csaphoz kell szerelni. Az ábra a kapcsolt kerékfelfüggesztéseknél alkalmazott megoldásokból mutat néhány példát. Ezenél piros csík jelzi a talpcsapágyak helyét, ahol a kerékterhelés átadódik a hídra:

A kis lyukak jelzik az oda "bedugható" kart, amelynek a másik végéről folytatódik a mozgató mechanizmus, a "trapéz". A következő ábra független kerékfelfüggesztéseknél alkalmazott megoldásokból mutat három példát: 

Az első két megoldásnál gömbi csuklók vannak, a harmadik megoldásnál (McPherson) csak alul van gömbi csukló, a teleszkóp felső vége gumipárnába épített görgős csapágyhoz csatlakozik. A nagy nyomatékú, első kerékhajtású járműveknél a hajtáslánc és a futómű „összjátéka” zavaró kormánynyomatékot ébreszthet. Ez különösen intenzív gyorsításkor vagy hirtelen gázelvételkor, valamint egyenetlen és eltérő tapadású úttesten érezhető. Minél nagyobb a távolság a gyorsító vonó- vagy fékező erő a gumi felfekvő felületének közepétől, annál nagyobb a kormányrudazatra ható nyomaték. Ez a hagyományos kivitel (Ro < 0) esetében az iránytartás szempontjából nagyon veszélyes, mert a jármű haladási iránya hirtelen megváltozhat, a jármű akár "megpördülhet". A korszerű (Ro > 0) megoldás (jobb ábra) esetében ez nem fordulhat elő.

A trapéz-rudazat kialakítása nagy változatosságot mutat.
 

A "klasszikus" elrendezés az első ábrán látható. Itt ez az egyetlen olyan szerkezet, amelyikre az jellemző, hogy az egyik tengelycsonkból (esetünkben a bal oldaliból) még egy (zöld) kar nyúlik ki, az amelyikhez a kormánygép csatlakozik. 
 
 

A bal oszlopban látható másik két rudazat-elrendezésre az jellemző, hogy a rudak egy síkban vannak. 
 
 

A jobb oszlopban lévő elrendezések lehetőséget adnak arra, hogy az összekötő rúd más magasságban legyen, nagyobb szabadságot nyújtva a konstruktőrnek a térbeli elrendezésre. 
 
 

A felső sor jobb oldalán bemutatott rudazatban két "trapéz" is van: a négy kék "pötty" alkotja az egyiket, s négy piros pötty kiad egy másikat. 
 
 
 
 
 
 

A mechanizmusban alkalmazott csuklók sokáig acélból készített szerkezetek voltak. Ezekből láthatunk két példát:

Az utóbbi időben azonban széltében elterjedtek a gumipogácsás csuklók, mint amilyenek lent is láthatók.

Végezetül érdemes megnézni néhány valóságos szerkezetet: