„Aki a zenét szereti, soha nem lehet igazán boldogtalan.” Schubert gondolata a Kossuth-iskola szinte mindig mosolygós tanárnõjére, Monoki Kálmánné Gizikére is igaz. Az ének és a zene születésétõl kezdve meghatározó volt az életében. Szüleivel is sokat énekeltek, tehetségét tõlük, illetve nagyapjától örökölhette, aki kántor volt. Nem is volt kérdés, hogy ének-zene tagozatos osztályban kezdte meg tanulmányait. 

Az ének-zene tanári pályáját óvónõként kezdte, mivel párhuzamosan dolgozott az óvodában és az Arany-iskolában. Közben megszerezte tanári diplomáját is. Áthelyezéssel került a Kossuth-iskolába, ahol a mai napig is tevékenyen dolgozik. Tanításában az egykori énektanárnõje nyomdokain haladt tovább, elsajátítva elveit, módszereit. 

Tanítványaival évente kórusminõsítéseken szerepelnek, eddig minden alkalommal arany minõsítést értek el, többször kaptak már Országos Dicsérõ Oklevelet, 2001 óta pedig minden évben elnyerik az Év Kórusa címet. 2003-ban meghívást kaptak a Hõsök terén rendezett Örömkoncertre, ahol az ország legjobb kórusai 4000-en énekeltek együtt. Másik elismerésük volt uganazon évben a Pro Urbe Díj, melyet az önkormányzat adományozott a kórusnak. 

A tanítás mellett több civil szervezetnek is tagja. 1994-tõl a ’48-as Olvasókör Asszonykórusának vezetõje, a Kossuth Szövetség alelnöke. Az asszonykórussal évente részt vesznek a Kossuth-dalos találkozón, városi, megyei népzenei találkozókon. Népzenei minõsítõkön rangos elismeréseket értek el, többször arany minõsítést, két alkalommal pedig Aranypáva díjat szereztek. A Kossuth Szövetség alelnökeként országos népdalköri találkozókat, táborokat is szervez. A szövetség által kiadott Népdalok, Kossuth-nóták és katonadalok gyûjtemény összeállítója és társszerkesztõje. A magyar népdalkincs értékeinek tanítója, õrzõje és továbbadója. 

Társadalmi tevékenységéért, a népzene, a néphagyomány és a Kossuth-kultusz ápolásáért vehette át január 22-én a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Magyar Kultúra Lovagja kitüntetését.